Forrás: Portfolio.hu
Mit tapasztaltok az ügyfelek körében, az energiaár-csökkenés elvette-e a kedvet az energiahatékonysági beruházásoktól, és hogyan alakult a beruházási hajlandóság az energiaár-robbanás időszakában? - nyitotta meg egy körkérdéssel a beszélgetést Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője.
Papp Bernadett, a Pact Capital AG szenior piaci elemző válasza szerint elsősorban karbonpiaci szakértői minőségben van jelen, de az emissziócsökkentés kéz a kézben jár az energiahatékonysággal. Az elmúlt időszakban a cégek figyelmét sok minden elterelte az energiahatékonysági fejlesztésekről, de vannak pozitív fejlemények - mondta, hozzátéve ugyanakkor, hogy a fogyasztáscsökkenés nagyrészt a termeléscsökkenés hatása, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a cégeknek kevesebb forrásuk volt energiahatékonysági célokra.
A cégek ezzel együtt tisztában vannak a kihívással és a fejlesztések szükségszerűségével, nyitottak is rá, de a források előteremtése problémás. Az elmúlt évek nehézségei miatt sok vállalatnak gyengébben alakulnak a pénzügyi mutatói, így pedig nehezebb hitelt találniuk a fejlesztésekre. A szakember elmondása szerint ugyanakkor ez a 'róka fogta csuka' helyzet nem magyar specialitás, máshol is fennáll.
Az áremelkedéskor a cégek elsősorban a saját áraikba próbálták beépíteni az energiaköltségeket, nem elsősorban hatékonyság javításán gondolkodtak - fogalmazott Pintér Gyula, a MET Central Europe Hungary értékesítési vezetője (Energy Efficiency Products & Services, E2 Hungary). Mivel a túlélés volt az elsődleges cél, ezért a vállalatok először a gyorsan, egyszerűen meghozható megtakarítási intézkedéseket hozták meg, amelyek pozitív gazdasági hatása ugyanakkor összességében hosszabb távon nem egyértelmű. A cégek jellemzően vagy megújulóenergia-termelő beruházásba fektettek, vagy energiamegtakarítást kívántak elérni; a rövid távú beruházások egyértelműen népszerűbbé váltak elmondása szerint.
Amint azt az elmúlt 1-2 évben jelentős növekedést mutató Hitelesített Energia Megtakarítás (HEM) tanúsítvány statisztikák is igazolják, az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) bevezetése is segített a helyzet kezelésében. Ugyanakkor a hosszú távú beruházások még nagyon el vannak maradva, itt kellene támogatás a rendszernek - tette hozzá.
A magas energiaárak növelték a tudatosságot a vállalatoknál - kezdte válaszát Vedres Péter István, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) Fenntartható Fejlődés Főosztály főosztályvezetője. A Hivatal szakértője arra is felhívta a figyelmet ugyanakkor, hogy Magyarországon már 2015 óta van energiahatékonysági törvény, amely már a cégekre kötelezettségeket rótt. Ez elindította az energiahatékonysági beruházási piacot és a szakemberek, független tanácsadók fejlődését, aminek köszönhetően a vállalatoknak volt kihez fordulniuk, volt kitől tanácsot kérniük, és valamivel felkészültebb helyzetbe hozta a vállalatokat az energiaár-válsággal szemben. Emellett az EKR 2021-es elindulása Vedres Péter István szerint is nagy támogatást tudott adni azon cégeknek, amelyek energiahatékonyság-növelő beruházást akartak végezni.
Az EKR aktualitásai, idei változásai kapcsán a MEKH főosztályvezetője elmondta: egy olyan, piaci koordinációval működő rendszerről van szó, amely meghúzta a szabályozási kereteket, a pálya határait. Viszont újonnan indult piacról van szó, és az ilyenek gyakran nagyobb kilengésekkel működnek - tette hozzá. Kezdetben a közlekedései szektor, illetve az ipari beruházások voltak a sláger beruházástípusok, mivel ezek kínálták a legkisebb fajlagos költséggel megvalósítható megtakarításokat, a legalacsonyabban csüngő gyümölcsöket. Először tehát az ilyen energiahatékonysági fejlesztések valósulnak meg, mint például az ipari vállatoknál a gőzszerelvények szigetelése, a következő szint azonban már vélhetően nagyobb költséggel jár. A MEKH egyébként folyamatosan figyeli az energiamegtakarításokat, és ellenőrzéseket is indít a területen. A Hivatal igyekszik reagálni a piac változásaira, és csökkenteni a lehetséges problémák esélyét a keretek egyértelműsítésével is - ezért is változtattak a szabályozáson.
Pintér Gyula elmondta, az E2 Hungary-nek, mint energiakereskedő és -szolgáltató vállalatnak, rendkívül fontos, hogy komplex csomagot tudjon kínálni a cégeknek, hiszen céljuk az ügyfelek hosszú távú megtartása. Ennek érdekében átfogó energiahatékonysági szaktanácsadást is nyújtanak a vállalatoknak, a nem megvalósított projektek és az ezekben rejlő potenciálok detektálása érdekében. Az E2 Hungary emellett arra is képes, hogy fővállalkozóként le is vezényelje a beruházásokat garanciát is nyújtva a cégeknek, és amennyiben azok nem rendelkeznek elegendő capex forrással, az E2 Hungary finanszírozóként is képes fellépni.
Pintér Gyula egy másik fontos szempontra is felhívta a figyelmet: elmondása szerint nem elég elvégezni az energiahatékonysági beruházást, azt után is kell követni. A beruházások karbantartása, visszamérése rendkívül fontos ahhoz, hogy hosszútávon jól működjön a rendszer, egyébként nem feltétlenül hozza az elvárt energiamegtakarítást - fogalmazott.
A 2027-ben induló új európai uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer sok szempontból nagyon hasonlít a már meglévő EU ETS-re - mondta Papp Bernadett. Az érintettek megfelelési kötelezettségeik teljesítéséhez emissziós egységeket kell vásárolniuk, de - szemben a "nagy" EU ETS-sel - nem lesz ingyenes kiosztás, csak aukción vagy a másodlagos piacon lehet majd kibocsátási egységekhez jutni. A már működő rendszerhez hasonlóan az új ETS-ben is folyamatosan csökkenni fog az évente rendelkezésre álló mennyiség, ami várhatóan egy dinamikus áremelkedéssel jár majd együtt. Az első, induló évben a kibocsátási egységek árfolyama 45 euró körül alakulhat a szakértő szerint, és amennyiben a nagyobb kereslet miatt elszállna, akkor egy piac-stabilitási tartalékból az országok többet aukciózhatnak, így stabilizálva az árakat. Az eddigiekkel szemben ugyanakkor a "nagy" ETS felülvizsgálatába is bekerült egy olyan pont, amely szerint az ingyenes kiosztás mennyisége csökken, ha a cég nem teljesíti az energiahatékonysági követelményeket. Az új rendszer bővíti a megfelelési kötelezettséggel rendelkezők körét, amelybe így bekerülnek az épületek, a közúti közlekedés, valamint az eddig kimaradó kisebb ipari létesítmények is bevonásra kerülnek.
Amennyiben a szükséges energiahatékonysági beruházások nem valósulnak meg, akkor az Európai Bizottság szerint az árfolyam 2030-ig 68 euróra, a piaci elemzők szerint viszont akár 200 euróra is emelkedhet. Ezt a nap végén valószínűleg az ügyfelek, fogyasztók fogják megfizetni, mert a cégek nem fogják benyelni a jelentős többletköltségeket Becslések szerint ez a többletköltség akár 50 eurócenttel is emelheti 1 liter üzemanyag árát. A kapcsolódó szabályozást egyébként idén júni 30-ig kellett (volna) az egyes tagállamoknak jogrendjükbe átültetniük, de csak erre csak Ausztria és Dánia volt hajlandó, míg több ország a várható lakossági terhekre hivatkozva egyenesen megtagadta az implementálását - mondta el Papp Bernadett karbonpiaci szakértő.