Forrás: NRGreport
Március 23., azaz a meteorológiai világnap kapcsán különösen fontos megvizsgálni az energiapiacok érzékenységét, az időjárási és éghajlati viszonyokkal összefüggésben. A földgáz egyre nagyobb szerepet játszik az európai energiamixben, mivel a szén fokozatos kivezetésével és a zöld átmenet részeként átmeneti energiahordozóként használják. Ez azt jelenti, hogy az időjárás jelentős hatással lehet a gázkeresletre.
A 2024-2025-ös tél kapcsán az alábbi helyzet alakult ki: 2024 utolsó negyedévében Északnyugat-Európában a hőmérséklet megközelítette az elmúlt öt év átlagát, míg Délkelet- és Közép-Kelet-Európában 1,5 °C-kal, illetve 0,6 °C-kal volt alacsonyabb. Bár ezek az értékek a Copernicus adatai szerint továbbra is az 1991–2020-as átlag felett maradtak (1,3 °C-kal a ’24 október és a ’25 február közötti időszakban), mégis elég alacsonyak voltak ahhoz, hogy a tárolókból jelentős gázkivonásokat eredményezzenek.
Az energetikai átmenet másik fontos eleme a megújuló energiaforrásokból (szél, nap, víz) történő termelés. Habár a szél- és napenergia-kapacitás folyamatosan bővül, 2025 első negyedévében a szélenergia-termelés mind Délkelet-, mind Északnyugat-Európában elmaradt a várakozásoktól.
Többször is előfordultak úgynevezett Dunkelflaute események, amikor a magas kereslet egybeesett a nap- és szélenergia-termelés rendkívül alacsony szintjével. Ez a gázkészletek csökkenéséhez vezetett, meghaladva az elmúlt öt év átlagos szintjét. 2025. március 15-én az EU gázkészletei mindössze 36,2%-os töltöttségi szinten álltak, szemben a tavalyi 60,32%-kal és az elmúlt öt év 43,3%-os átlagával.
A vízenergia kulcsszerepet játszik a téli csúcsidőszakokban, mivel rugalmas termelési lehetőséget kínál. Az európai víztározók február végi szintjét vizsgálva Közép- és Kelet-Európában (beleértve Ausztriát, Svájcot és Romániát) az elmúlt legalább öt év – egyes helyeken akár húsz év – legalacsonyabb szintjét mérték, míg Nyugat-Európában kedvezőbb a helyzet. Érdemes megemlíteni, hogy a Duna vízszintje Budapesten 2024 szeptemberének végén meghaladta a 800 cm-t (az Adria referenciapontjához képest), ami súlyos árvizeket okozott a régióban, ám jelenleg már csupán 100 cm.
Bár a hidegbetörések kockázata még nem múlt el teljesen Európában, a gázpiacokon további aggodalomra ad okot, hogy a gáztárolókat időben fel kell tölteni ahhoz, hogy november elejére elérjék a 90%-os uniós követelményt. Ráadásul idén még kevesebb gáz érkezett Oroszországból, mint tavaly, miközben a nyári szezonban a hűtési igény folyamatosan nő az egyre intenzívebb és hosszabb hőhullámok következtében, különösen Dél-Európában.
A cikk szerzője Vasilis Pappas, a MET Csoport vezető meteorológusa